Poo, mint a közismert tűzvarázsló, egy elhagyott szigetre érkezett egy legenda ügyében. A legenda arról szólt, hogy az egykor virágzó szigetről, amely akkor még híres volt halászatáról, egyik napról a másikra eltűnt mindenki. Persze ez már vagy száz "kutevicei" esztendeje történt. Az antilopokon és Jani bácsin kívül, nem sokan élhetnek a mediterrán kis szigetecskén.
Szóval Poo, a helyszínen állt, körülbelül száznyolc lépésnyire a sziget egykori legkisebb települése, Eome, második düledező házikójától. A diószínű öltönybe díszelgő varázsló még csak mérlegelte merre, és hogyan is menjen. Így akad egy ki idő felvázolni, nem a hét házból álló falut, hanem hogy mennyi is egy kutevicei esztendő. Nos ha egy normál Fűveni nap reggeltől estig tart, és egy hét természetesen nyolc napig, nyilvánvaló, hogy egy kutevicei nap kicsit eltérő lehet. Miben rejlik a különbség? Nos a kutevicei év hat hónapból áll és egy hónap két napból, amit meg kell szorozni négyel, hiszen ez az alapja az egész számításrendszernek. S ami a lényeg, egy nap déltől egészen másnap estig tart.
Érdekes, de mivel Poo lassan elindult egy jobbra magasodó körtefához, a történések kezdtek izgalmassá válni, úgy, hogy még János nem is került elő. Óvatosan közeledett a derékig érő gazban, miközben madarak röppentek a magasba, felriadva gondolataikból. Poo ezzel nem igen foglalkozott, őt az érett gyümölcsök csalogatták, mint baktériumot a nyálkás zsebkendő. Ez volt a baj, mert éppen csak leszakította volna az első nyálcsorgató, csattanásig érett körtét, amikor megnyílt alatta a föld, és legalább ötven métert zuhanva egy verem mélyén találta magát, egy törött fazék társaságában, amelyről a zománc igen csak hiányzott.
A feneke sajgott és még a könnye is kicsordult a nagy fájdalomtól. Biztos volt benne, hogy ekkorát még életében nem esett. De minden fájdalma elillant, mikor balra a fazéktól megpillantotta a lilán lüktető térkaput, amelyen lazán átfért volna egy víziló. Furcsa volt, mi a fenét keres egy kapu pont egy gödör alján? Poo felállt, és nem tudta mit tegyen. Csűrte-csavarta a gondolatait, s mert jobb ötlete nem akadt, megfogta a nyomorult fazekat és behajította a megszűnni nem akaró térkapun, remélve ha odaát van valaki majd visszadobja...
Szóval Poo, a helyszínen állt, körülbelül száznyolc lépésnyire a sziget egykori legkisebb települése, Eome, második düledező házikójától. A diószínű öltönybe díszelgő varázsló még csak mérlegelte merre, és hogyan is menjen. Így akad egy ki idő felvázolni, nem a hét házból álló falut, hanem hogy mennyi is egy kutevicei esztendő. Nos ha egy normál Fűveni nap reggeltől estig tart, és egy hét természetesen nyolc napig, nyilvánvaló, hogy egy kutevicei nap kicsit eltérő lehet. Miben rejlik a különbség? Nos a kutevicei év hat hónapból áll és egy hónap két napból, amit meg kell szorozni négyel, hiszen ez az alapja az egész számításrendszernek. S ami a lényeg, egy nap déltől egészen másnap estig tart.
Érdekes, de mivel Poo lassan elindult egy jobbra magasodó körtefához, a történések kezdtek izgalmassá válni, úgy, hogy még János nem is került elő. Óvatosan közeledett a derékig érő gazban, miközben madarak röppentek a magasba, felriadva gondolataikból. Poo ezzel nem igen foglalkozott, őt az érett gyümölcsök csalogatták, mint baktériumot a nyálkás zsebkendő. Ez volt a baj, mert éppen csak leszakította volna az első nyálcsorgató, csattanásig érett körtét, amikor megnyílt alatta a föld, és legalább ötven métert zuhanva egy verem mélyén találta magát, egy törött fazék társaságában, amelyről a zománc igen csak hiányzott.
A feneke sajgott és még a könnye is kicsordult a nagy fájdalomtól. Biztos volt benne, hogy ekkorát még életében nem esett. De minden fájdalma elillant, mikor balra a fazéktól megpillantotta a lilán lüktető térkaput, amelyen lazán átfért volna egy víziló. Furcsa volt, mi a fenét keres egy kapu pont egy gödör alján? Poo felállt, és nem tudta mit tegyen. Csűrte-csavarta a gondolatait, s mert jobb ötlete nem akadt, megfogta a nyomorult fazekat és behajította a megszűnni nem akaró térkapun, remélve ha odaát van valaki majd visszadobja...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése