Reggel lett, így miután John bekajált, mint egy tömött liba és torkát leöblítette a csárda kétes eredetű borával, úgy döntött eljött a pillanat mikor le kell számolnia a várost rémítő, mindenre elszánt faemberekkel. S mivel még nem volt dolga ezekkel a fránya lényekkel, egy motoros fűrészt is táskájába vágott. A tizes jelzésű lóvasúttal tervezte útját a kritikus területekre, ám az élet közbe szólt, mint hülye ember a moziba. Persze ebben előnye lehetett Fűvennek, hisz itt Fűveniek éltek, és nem emberek. De hogy a történetnél maradjunk és utol is érjük a közben haladó bajnokot, szépen átugorva az utazás viszonylag viszontagságmentes perceit, a Placcs téren kapcsolódunk be John küldetésébe. Itt viszont illik megjegyezni, hogy a tér közepén egy döbbenetes kacsaúsztató terül el kacsákkal. Persze vannak házak is, falfirkák és egy ősi szobor amit még az idegenek alkothattak, a nagy Fűvenologus Doktor/Tudós Alavári Alavár véleménye szerint. Feltevését tovább görgetve, a híres tudós úgy vélte, hogy a szobor ami egy nem tudom mihez hasonlított, egy titkos űrleszállóhely egyik darabja lehet, a vélhetően tíz darabos készletből. Alavári még azt is gyanítja, hogy több darab megeshet egészen más dimenziókban lehet lepakolva. Viszont Johnt ez most nem izgatta, hiszen megpillantotta élete első falényét aki zavartalan közönnyel éppen egy kukát borított fel. -Hé te! Kiáltott a hős a szürke bőrű ágas-bogas izére, aki hangot nem adva, mivel köztudott a faemberek zizegve dumálnak és csak is erős szélben, nekilódult. A bestia mint egy állat, úgy robogott John felé, aki harci pózt véve fel várva várta az első találkozását a gonosz rémséggel. De nem, az istenek mást terveztek, mert egy fene nagy dörrenés, és a gyökerein loholó lény elterült, mint varangyosbéka a kövön. Mindenki felfigyelt, igaz sokan nem voltak, hiszen a járókelők, ha falény veszély volt, inkább bezárkóztak házaikba. Szóval ott volt John kezébe a naptól fénylő pengéjével, no meg a kidőlt immár nem mozgó rém, és a dörrenést keltő csaj! Mert nő volt, tetőtől talpig erotikus bőrszerkóba öltözve, leginkább egy harcos-istennőre hasonlított. De lehet hogy valaki Xena a harcos hercegnőnek vélte volna. Mindegy, John csak bámulta a gyönyörű éj tekintetű szépséget kinek kezében egy mordály csöve füstölgött. Jó kérdés, mi is az a mordály? Mert ugye Fűvenbe nem létezett puskaporral működő fegyver. -Helló, Léna vagyok és te ki vagy? Szólott a hölgy kellemes dallamos hangján. -John. Nyögte a férfi immár szinte beleszerelmesedve az ismeretlenbe. -Oké, akkor csaó. Ezzel a tündöklő jelenés sarkon fordult, és magára hagyta a bambán bámuló férfit....
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése