2013. október 30., szerda

A Fekete Lyukon Túl!

 ...nagy poénnak nem igen lehetett mondani, de egy biztos Poo sikeresen átjutott az eseményhorizonton és most egy úszómedence mellet ült, egy füles karosszékben. Itt tudni illik, hogy Fűven egész területén nem létezett ezen ominózus karosszék, ami kellemes meglepetéssel szolgált a fekete lyukon átesett tűzvarázslónak.
 Egyrészt kényelmesnek bizonyult, másrészt végre se hideg se levegő hiány nem gyötörte Poo mestert, ami már önmagában is pozitív eseménynek számított. Ám a meglepetések itt nem értek végett, ugyanis a vízbe feltűnt a világbajnok napozó válogatott, s ez kétségtelen bizarr látványnak bizonyult.

A mágus hatalmasat nyelt, a nők és köztük egy különös rajzfilmszerű küllemmel rendelkező hölgy  elég meglepő pózba mászott ki a vízből, közvetlenül Poo lábai előtt.
 Ez már önmagába is lassuló szívritmust eredményezett a mágusnál. Ám a story itt nem ért végett mert a semmiből megjelent Joe bácsi és egyértelműen Poonak intézve szavait, így kiáltott.
-Boró fiam, mutasd meg mid van! s ahogy megjelent kétkerekű berregőével már el is viharzott.
 A dolog félelmetesnek bizonyult, a mágus nem tudta eldönteni, hogy itt vagy a fekete lyukba volt e nagyobb biztonságban. Mert a csúfnak is mondható napozós csaj a férfi lábbeli nélküli lábát kezdte csókolgatni, egyáltalán nem túl erotikusan.
 Kemény szituáció volt, és Poo már csak egy dologba reménykedhetett, még pedig abban, hogy benyúlva a zsebébe előveszi és megmutassa az egyre csak gyülekező napozó rémségeknek azt amit még soha senkinek nem mutatott meg...      

2013. október 24., csütörtök

Poo és a fekete lyuk.

Ezeket az ízéket is megpróbálta beszippantani a fránya,
fekete lyuk.
 Az az igazság, hogy Poo még körül sem nézhetett a gyorsvasút kocsijába, mikor még mielőtt az a hatalmas bengáli tigris megtámadhatta volna, már is fordult a világ és egy fekete lyuk eseményhorizontjába találta magát.
 Furcsa egy hely volt az kétségtelen, és bár a mágus nem félt, nem igazán örült a spagetti hatás következtében egyre jobban megnyúló testének. Persze nagyobb problémája is volt, mint hogy teste egyre hosszabbá változik, hiszen az űrben nincs levegő!
 Szóval a mágus szó szerint fuldoklott és miközben minden franc elsüvített mellette az iszonytató tömegvonzásnak köszönhetően, Poo a teleportáción töprengett.
 Elképesztő volt a szituáció, mert éppen egy víziló repült el a bal oldala felől, aki eszement módon visított és olyan hosszú volt, mint a legöregebb bölcs szakálla, a háta mögött eközben egy gamma kitörés következett be, nyilván sok millió planétát egyszerűen elpárologtatva.
 Ám Poo jól tudta, itt csak a hidegvér segíthet, így kinyúlva jobbjával megmarkolt egy krokodilt, remélvén e hidegvérű állat megadja a lehetőséget a túlélésre, már csak azért is mert a mágus bal cipője egyszerűen leesve a hős zokniját is magával ragadva egyre gyorsabban és hosszabban távolodott. Nem feledve el, itt még az idő is megrekedve hülye dolgokra volt képes.
 De mert Poo elkötelezett férfinak tartotta magát, és tudta, hogy csak ő mentheti meg a világmindenséget, kimondott egy olyan varázsszót amit még soha senki nem mondott ki, mivel soha senki nem is ismerte ezt a bizonyos szót, mondjuk, Poo sem ismerte, de ez e kritikus pillanatokban teljesen másodlagosnak számított.
-Bim-bam! ennyi volt a szó, természetesen szabad fordításban, s igaz a fekete lyukban még a hang sem létezik igazán, még is valami történt. Poo bokái már átlépték a végső pontot, ami annyit tett, hogy bár fuldoklott, meg aztán hideg is volt, ő részben már a fekete lyukon túli tartományba tartózkodott. Ami talán lehet szenzációs, ám a mágus nem volt elragadtatva...
...vagy mégis(?) legalábbis elragadva, úgy festett igen...   

2013. október 14., hétfő

GONDOK!

 MIKÖZBEN FŰVEN MAJD EGÉSZ TERÜLETÉN KITÖRT A VILÁGVÉGE, AZ ADDIG POO A NAGY MÁGUS EGY ZOMBI LAKTA LAKÁSBA IGYEKSZIK MEGOLDANI SAJÁT KIS GONDJAIT.
 EBBEN MÉG NEM IS LETT VOLNA SEMMI ROSSZ, ÁM MERT BEKÖVETKEZETT EZ A TÉR-IDŐ KAVARODÁS, AMIT ISTENCSAPÁSÁNAK IS MONDANAK EGYESEK, BIZONY EZT MÉG A MÁGUSNAK IS TUDOMÁSUL KELLET VENNIE...

 A mágus még mindig a padlásra kívánt volna feljutni, melyhez természetesen egy létra is szükségeltetik. Igazából ezzel sem volt baj, hisz a szomszédnak akadt egy nyekergős falétrája. Ám ahogy Poo felkészült az eszköz elcsenésére, rá kellet jönnie, hogy nincs meg a szomszéd háza és még a létra sem maradt hátra. Az meg, hogy éjnek illene lennie és közben hajnalodni látszott, az már csak egy mellékvonalnak tűnt.
 Nem aggódott, látott már életében sok furcsa dolgot, de mikor felpillantott az áhított padlás irányába és már az is eltűnt, valahogy kezdett zavaróvá válni ez a kicsit tébolynak is beillő őrültség.
 A hajnal nyirkos volt és a szél valami kellemetlen isten jóvoltából havat kavart, MÁLCSIK ötödik napján, mikor még csak a babot kellene szüretelni. A bab persze most nem izgatta a mágust, viszont az, hogy mindennek lába kel, már bosszantónak mutatkozott. Volt terve, nyilván mivel kontinens szerte ismert kalandozó volt, valamit ki kell majd találnia, hogy megóvja a világot a teljes pusztulástól. De attól függetlenül nagyon kíváncsi volt, hogy most konkrétan merre is található az eltűnt padlás.

szilvás guba, ó, mennyire jó,
ülni a széken, tuti, hogy jó.
Szilvás guba a padlásfeljárón,
óóó, mennyire jó!
 

 Ezt a semmiből megjelent melegítős fazon dúdolta és vigyorgón a hős felé közeledett. Poo most már aggódott, sosem szerette az éneklő, férfiakat szerető tapírokat.
 De vagy isteni szerencse vagy csak véletlen, de egy malomkő pottyant az ipse vállára, miközben Poo egy gyorsvonaton találta magát, immár kezdte komolyan venni ezt a globális problémát...