Prológus : Egér és Répa, e két iszákos cimbora, akik váltig állították, hogy láttak bogarat. Jó, nem sima mezei bogarat, hanem egy űrdobozból kiszabadult sárga bogarat, igen csak felforgatták kicsiny városuk mindennapjait. Oly annyira, hogy a település fontos emberei, a kökény erdőbe kimenni nem mertek, mivel senki egyébként sem mert kimenni oda soha, a bogár pedig oda repült be, kétségbeesésükben segítséget kértek. S mi ebben a különös? Először is a sárga bogár igen ritka, másrészt a franc sem tudta, hogy a pokolba jöhetett az a doboz az űrből. A helyzet annyira kínossá vált, hogy a dolog végére a híres hőst és bajnokot, a nagyherceg lord Hepert bízták meg, miután Gira polgármestere üzenetet küldött az amúgy felettébb elfoglalt élő legendának, hogy járjon a sárga bogár ügy végére... Heper, aki némi töprengést követőn megérkezett a szalmájáról híres városba, és látta a bogár által kiváltott felfordulást, egy csütörtöki napon, mert hogy az előző nap kedd volt, neki indult az amúgy rettegett kökény erdőnek. Az erdő nem volt másabb, mint Fűven bár mely más erdeje, hiszen fákkal, bokrokkal meg olyan izékkel volt tele, és az állatok is fel-fel bukkanva, adtak jelet, hogy itt bizony van élet. Na igen ekkor jönne a kérdés, hogy a környékbeliek miért féltek mégis az erdőbe merészkedéstől, hiszen még egy út is kígyózott keresztül rajta egészen Giw városáig? Heper tudta a választ, de mert nem volt rá kíváncsi nem mondta el senkinek, mindenesetre ő nem félt. Mitől is parázna, csütörtök volt, és hat ágra sütve a nap ami csak jót jelenthetett. Jött is mintha hívták volna, mert alig ment egy negyed mérföldet, mikor eszébe jutott, hogy azt a fránya dobozt még meg sem nézte, és ekkor az egyik fa mögül egy csúzli medve ugrott a szuper kalapácsos hős elé, igen csak vicsorgó pofával. Itt tudni illik, hogy a csúzli medve egy felettébb veszélyes jószág, és akkora volt mint egy vidra, vagy egy púpúteve. A nagyherceg nem ijedt meg, kettőt hátrált mialatt előrántva legendás fegyverét bőszen a szörnyeteg gomb szemeibe nézett. A rém, ami, vagy aki, nem hasonlított semmilyen ember által ismert borzalomhoz, nagyot horkantott majd nem kockáztatva, ahogy jött úgy távozott is, nem merve harcba keveredni az egyszerű utazónak tűnő hőssel. - Na ez volt ám a könnyű menet -állapította meg a kortalan, talán harminc vagy harmincöt éves férfi, és kalapácsát továbbra is kézbe tartva, feledve, hogy vissza akart menni a dobozt megszemlélni, folytatta útját a méltán rémes kökény erdőben. S hogy rémes e vagy nem, azt talán majd egy geológus vagy egy botanikus biztos eldönti majd, ám Hepernek ezer dolga volt. Először is meglelni a bogarat, hogy bebizonyosodjon igaz-e a Répáék által állított történet. Másodszor ha igaz, kideríteni mi végből dobták, nyilván az ufókok, pont a kökény erdő szélére azt a dobozt, amiből kirepült a igen értékes és különleges sárga bogár. A nagyúr még azt is feltételezte, hogy Fűven szerte még senki nem látott ilyen jószágot. Na jó, itt meg lehet vallani, hogy Heper is csak hétszer látott élőben sárga bogarat, azt is egy másik dimenzióban. S mi lesz a rovar sorsa? Jó kérdés, de a bajnok erre is tuja a választ. Ugyanakkor, hogy baj ne származzon, a nagyherceg eldöntötte agyonüti a bogarat, hogy létével nehogy megzavarja a tér-idő vonalat, mert akkor igen nagy bajok jöhetnek. Hát így töprengett a legendás fickó mikor egy tisztásra érve, tisztán felfedezte a sárga bogarat egy korhatag széken pihenve. Na azt senki se kérdezze, hogy került oda az a szék, de nem is ez volt a lényeg, mert a lényeg maga a bogár volt. Heper használhatott volna mágiát vagy bármi mást, de ő mindent egy lapra téve fel óvatosan becserkészte a tenyérnyi rovart, miközben az bölcsen nézelődött és hopp a varázserővel megáldott kalapács lesújtott rá. Szörnyű villanás vette kezdetét, amit citera hangja kísért majd három perc múltával egy gyönyörű leány állt a nagyúr előtt álomszép esküvői ruhában. A hős nem lepődött meg, valahol számított ilyesmire és mert felkészült volt, újra lecsapott mindent legyőző fegyverével hogy egy ismételt fényjátékot követőn a lány semmivé hulljon, a szék meg ezer szilánkra törjön...Epilógus : Róka és Egér húsz évet kapott hamis legenda terjesztéséért. Hepert hősnek kijáró fogadtatással ünnepelték, mikor közölte nem létezett és soha nem is fog létezni az a bizonyos sárga bogár. Mi több, nyilván a doboz is hamisítvány és el kell pusztítani, hogy az ilyen hamis legendáknak ne legyenek bolond szószólói. A kívülálló szemével furcsa lehet a legendás hőstől, hogy nem pontosan az igazat mondta, ám Heper jól tudta a világ még nem érett meg az ilyen eseményekre, s jobb ha a titok, titok marad, talán mindörökre...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése