2013. szeptember 29., vasárnap

ISTENCSAPÁS ( LEGYEN ) 4. rész


 ..szóval megjelent Atilla és sikoltó hangja, majd mindent tönkretett. Ám hogy még sem dúlta fel a küzdőteret csak egy oka volt, Heper az immár meglengetett kalapácsot nem tudta megfékezni, így a szerencsétlenül megjelent Atillát találta képen, aki zúgó moszkitóként csapódót egy közeli falnak, ahol nagyot koppant, azután elhallgat/ott.
 A Fűveni hős nem is tudta most mi legyen és Bill is furcsa szemekkel bámulta a kinyuvadt legendákban biztos népszerű hőst Atillát a delfinek ostorát.
 Sok gondolat villanhatott volna át a nagyherceg elméjén, és még a rá váró küzdelemre is összpontosíthatott volna, ám nem ezt tette, valami furmányos oknál fogva egy kék színű erő megragadta és egy bárkára teleportálta.
 Tehát a döbbenet döbbenetet követett, mint vámpírt a denevér, vagy kócsagot a mocsári billentke. Persze ekkor már Heper is jól tudta, nagy galacsin kerülhetett a palacsintába, miközben a bárka teljesen elhagyottnak látszott, leszámítva a a kabinok irányából céltudatosan összevissza kavargó ködszerű ködöt.
 A kalandozó akinek neve milliószor is feltűnik a MI.G.U.S.-ban   egy cseppet ijedt csak meg. A helyzet természetesen teljesen világvége benyomással rendelkezett és az a köd sem látszott túl bizalomgerjesztőnek, mégis a férfi úgy vélte, ha világvége is van, ha ő még él akkor annak számos oka lehet. S nem feltétlenül az, hogy Atillát rendesen hazavágta.
 A hős itt tarthatott, a bárkát pedig csak az istenek sejthették merre is tart, mikor félelmetes üvöltést nélkülözőn egy hínáros, búvárruhás fickó rontott elő az egyáltalán nem természetes ködből.
 A legendás férfiú, itt két dolgot tehetett, vagy leüti a csúnya fazont aki egy BETTY A SZERELMEM medáliont viselt a nyakán, vagy ez a nyilván tébolyult búvár a kezébe szorított zoknival még a végén az életére tőr.
 Szóval a helyzet egyáltalán nem volt vicces, ám ekkor Hepert ismét megragadta ez a világvége erő és megint Billel nézet farkasszemet, Atilla még sehol sem volt. A helyzet egy valódi istencsapásának látszott, és bizony a legendás hős, nem is állt távolt az igazságtól, még ha az néha odaát is van...         

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése