 |
| Egy kicsit megzavarodott, hogy ki hős és ki nem. |
Mást ne mondjak, ott van Heper, aki azon felül, hogy ilyen és olyan borzalmakat is legyőzve, szabad idejében megálmodta a NYAKLÁNC SZÖVETSÉGÉT, s igen határozottan nyilatkozott a kecskék és az emberek közötti szerelem helytelenségéről. Tehát egy bajnoknak nem csak erősnek kell lennie, de valahol érteni kell a nép nyelvén is.
Igaz Heper nagyherceg beleszületett a politika csalafinta világába, de ott van például TÉLAPÓ, ugye ő nem nemes és nem is politikus, mégis Fűven egyik karizmatikus egyéniségévé vált. S miért? Mert ő volt az első aki kimondta; az ajtó soha nem lehet labda. Hülyén hangozhat, de bizony számos csoportosulás akik váltig állította, hogy az ajtó elnevezés istenkáromlás.
Lehet hogy az, de mert a TÉLAPÓ, e testes, jól bunyózó fickó F-el (az F férfit is jelenthet), e bátor bajnok nem engedett a huszonegyből, s így soha nem lett az ajtó labda.
A hős egy karakterrel rendelkező egyén, egyéniség, amit megfűszerez cselekedeteinek végtelen láncolata, ahogy John mondta egyszer "Attól hogy libát eszel még nem leszel liba, ám ha a liba enne meg téged, igen kínos végtermékké is válhatnál."
Nehéz ez, nehéz mint egy neutron csillag délidőben, de ha az ember nem érti meg a hős mibenlétét, akkor talán nem várható el, hogy megértse saját létének porszerű, jelentéktelen egyszerűségét. Bárki lehetne hős, de ne feledjük azt az apró szócskát, hogy LEHETNE. Mert bizony más hősnek lenni és más feltételes módban kifejezni.
Miért fontos ez? Csak azért, mert az is fontos, hogy legyen reggel, és esetleg dél is. Hiszen ha nem lenne dél, vajon akkor mikor ebédelnénk, és mikor nézhetnénk délibábot? Ha nincsenek hősök akkor nincsenek szörnyek és ha szörnyek sincsenek akkor ki tudja mi van.
Nem árt tehát mérlegelni és átgondolni, miért is nem lehet bárkiből hős. A legjobb példa az ajtó esete, hiszen az sem lehetett labda.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése